A név és az eredet:
Chang quan (Chinese: 长拳/長拳); szó szerinti jelentése "hosszú ököl"
A hosszú ököl stílus tradicionális képviselői, így a modern wushu forma alapjai a következők: Cha quan (查拳, Cha Yuanyi család stílusa), Hua quan (華拳, virág ököl), Hong quan (洪拳, vörös ököl), Shaolin quan (少林拳), Pao quan (ágyúgolyó ököl), Chuo jiao quan, Fan zi quan (őrült ököl), stb.
Ez a fajta besorolás a Ming dinasztia idején alakult ki (1368-1644) amikor is egy hadvezér (Qi Jiguang) és egy harcművész mester (Cheng Chongdou) rámutatott a hosszú és a rövid hatótávolságú technikák különbségére. Hosszú hatótávolságú technikaként jelölték meg a 10. században kialakult 32 lépéses formagyakorlatot. Ez a forma a Song dinasztiabeli (960–1279) Zhao Kuangyin nevű császár által kialakított stílus, melynek neve „Taizu chang quan” (Taizu a császár neve volt).
Egy másik klasszikus legenda szerint a taiji quant művelő Yang famíliától származik. Ugyanis egyes írások szerint (melyek a 19. század második felében íródtak) az ő stílusuk, a „chang quan” néven volt ismert.
Jellemzői:
Ez az északi tartományok stílusára jellemző, külső erős formagyakorlat. Északi mivoltából adódóan elsősorban lábtechnikákat tartalmaz (söprések, rúgások, magas ugrórúgások és akrobatika). Nagy kiterjedésű, nyújtott technikák.
Kombinálja kemény és lágy mozdulatokat: Elegáns, légies, de mégis villámgyors, dinamikus. Tiszta és ritmikus. A chang quan nagy hajlékonyságot és jó atlétikus képességeket igényel.
Versenyeken:
Az olimpiai versenykategóriákban ezt a gyakorlat sort nőknek és férfiaknak egyaránt szánták. Idő limit: 1 perc 20 másodpercnél rövidebb nem lehet. Ruházat: Rövid vagy hosszú ujjú, gyakran harsány színű (rózsaszín, nap sárga, türkiz, stb.), ezüsttel díszített szatén anyag.
Chang quan kategóriák:
Gyerek kategóriák: gyerek forma (shao nian quan), gyerek bot; Pusztakezes: Chang quan (a pusztakezes forma neve egyezik a stílus nevével!); Rövid fegyver: Két élű egyenes kard (jian), szablya (dao); Hosszú fegyver: bot (gun), lándzsa (qiang)
A név és az eredet:
A nan quan (Kínaiul: 南拳 pinyin: Nánquán) szó szerinti jelentése "déli ököl".
A déli ököl stílus tradicionális képviselői, így a modern wushu forma alapjai a következők:
A Yangze folyótól délre eső tartományokból származó tradicionális stílusokból állították össze. Ilyen például a Hongjiaquan (洪家拳), Cailifoquan (蔡李佛拳), és a Yongchunquan (詠春拳). A wushu déli formák modern stílusúak melyet az imént felsorolt és más tradicionális stílusokból állítottak össze a 60-as években.
Jellemzői:
Ez az déli tartományok stílusára jellemző, külső erős formagyakorlat. Déli mivoltából adódóan elsősorban kéztechnikákat tartalmaz, mély állásokkal, föld technikákkal (esések, gurulások), és kiáltásokkal. Rövidebb kiterjedésű, szűk technikák.
Jellemzője az erőteljes de stabil mozgás: Agresszív, dinamikus, de mégis stabil, akrobatikus. Szaggatottabb ütemű mint az északi formák. A nan quan erős fizikumot és robbanékonyságot igényel.
Versenyeken:
Az olimpiai versenykategóriákban ezt a gyakorlat sort férfiaknak szánták. Idő limit: 1 perc 20 másodpercnél rövidebb nem lehet. Ruházat: Újatlan mellény vagy fél vállas felső, gyakran sötét színű arannyal és vörössel díszítve szatén anyag.
Chang quan kategóriák:
Pusztakezes: Nan quan (a pusztakezes forma neve egyezik a stílus nevével!); Rövid fegyver: déli szablya (nan dao); Hosszú fegyver: bot (gun)
|
GONG BU (ejtsd: KUNG PU)
Jelentése: Íj állás (déli rendszerben: támadó állás), mert a hátsó láb és a gerinc vonala egy kifeszített íjhoz hasonlatos. |
![]() |
|
MA BU (ejtsd: MÁ PU) |
![]() |
|
PU BU (ejtsd: PHU PU) |
![]() |
|
XU BU (ejtsd: HSZÜ PU) |
![]() |

QUAN
Jelentése: ököl.
A kézfej: Elõször az ujjakat szorosan behajtjuk a tenyérbe, majd a hüvelykujjat ráhajtjuk a középsõ- és a mutatóujj második ujjpercére. Egyik ujj se álljon ki jobban mint a többi! Nem szabad teret hagyni az ökölben.
A csukló: A csukló mindig egyenes (a csukló és az ököl háta egy egyenletes felületet kell, hogy alkosson).

ZHANG
Jelentése: Tenyér
A csukló: A csukló zárhat derékszöget a tenyérrel (ilyenkor a tenyered szívét használjuk). És lehet egy síkban a csuklóval (tenyér élét használjuk). A wushuban a csukló izület feszített maximálisan, a taijiban viszont csak annyira, hogy ne okozzon feszültséget (tehát laza).
Wushus tenyér tartás: más néven levél kéztartás. A kézfej: A négy „hosszú” ujjat teljesen összezárjuk, majd a hüvelykujjat is odaszorítjuk, az utolsó ujjpercét pedig behajlítjuk. Az ujjak alatti csontokat kinyomjuk (íves kell legyen a tenyér, mintha homorítana).

GOU
Jelentése: Daru. Más néven horog vagy kampó kéztartás.
A kézfej: Az öt ujj hegyét összeszorítjuk. Egy gömböt zárnak közre (nem nyújtjuk ki az ujjakat teljesen).
A csukló: A csukló (a kéz háthoz képest) derékszögben van (maximálisan lefeszítve). A daru csõre vagy lefelé vagy felfelé áll.
| Kéztartások | Ütések | |
| NYÚJTOTT TÉRDŰ, LENDÍTŐ RÚGÁSOK: | |
| Zheng ti tui – Egyenes rúgás |
![]() |
| Ce ti tui – Oldalsó rúgás |
![]() |
| Wai bai tui – Kifelé köríves rúgás |
![]() |
| Li he tui – Befelé köríves rúgás |
![]() |
| Ji xiang wai bai tui - Kifelé köríves kézbe rúgás | |
| Ji xiang li he tui - Befelé köríves kézbe rúgás | |
| Dan pai jiao – Egyenként ütöm a lábfejet | |
TÉRDBŐL RÚGSZ:
Tan tui chong quan – Pöckölő rúgás erőteljes ököl ütéssel
Deng tui tui zhang – Sarok rúgás lökő/toló tenyérrel
Ce chuai tui – Taposó rúgás oldalra
LÁBSÖPRÉSEK, LÁB KIRÚGÁSOK
Pu bu chuan zhang– Lapuló állás átbújó/fúró tenyérel
Qian sao tui – Előre lábsöprés
Hou sao tui – Hátra lábsöprés













